Sikeres "Áttörés"
2007.01.22. 00:10
A koncertet talán még az UFO-k is élvezték
Mivel több hónapja nem volt semmilyen rockzenei koncert a városban úgy döntöttem nyomást gyakorlok a helyi formációra, a Spank Thru’-ra. Szerencsémre a srácokat nem kellett különösebben győzködnöm arról, hogy nagy szükség lenne egy mindenkit összehozó (baráti táraság) jó kis bulira, ezért lázas szervezés vette kezdetét. Javasoltam, hogy legyen előzenekar, mire Dávidék felkérték az újfehértói Enslave-t, akik örömmel fogadtál el a meghívást. Sok idő nem volt az esemény meghirdetésére, de az Internet segítségével sokakhoz eljutott a hír.
Mikor kiérkeztem a koncertezés szempontjából már törzshelynek számító Oázis sörözőbe (amely mellesleg az 1-es számú UFO veszélyes körzetben találhatóJ))) már javában zajlott a zenekari beállás, amely igen jó hangulatú volt, amit az is bizonyított, hogy Bencze Pisti (Spank Thru’ dobos) egy hatalmas bozontú fekete parókában csépelte a bőröket.
Koncertkezdésre mintegy 50-60 ember gyűlt össze köztük sok újfehértói Enslave rajongó. Hajdúnánásról talán kevesebben érkeztek, mint a legutóbb, de még így is sok ismerős arcot lehetett felfedezni. És ha már itt tartunk, meg kell említenem azokat a zenészeket, akik egykor meghatározói voltak a helyi és a Nánási rock-életnek, már csak azért is, mivel többen közülük tiszteletüket tették a fiatal generáció ominózus fellépésén.
Jelen volt Gyúró Zoli barátom, akivel 1994-ben megalapítottuk a Sweet Childreen-t, s aki az óta már gitártanár Hatvanban. Összefutottam Májer Balázzsal is, aki szintén tagja volt 1995-től a Sweet Childreen-nek. Egyébként Balázs egy rendkívüli tehetséggel megáldott basszusgitáros, főleg a blues műfajban jeleskedik. Hajdúnánásról Jantek Zoltán (Zokesz) érkezett, aki Nánás legendás zenekarában, a Hypo-ban kezdte énekesi „karrierjét”, majd számtalan zenekarnak volt tagja. Vele volt Ádám László (Igor) basszusgitáros, akivel az utóbbi időben tervezgetik a közös zenélést.
Azért tartottam fontosnak kiemelni a közönség soraiban felbukkanó zenészeket, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy az egykor régen együtt játszó zenészek összetalálkoznak. Sokaknak (köztük a „régi” zenészeknek) egyfajta hiánypótlást jelentenek a lelkes amatőr zenekarok Oázisbeli a koncertjei, hiszen napjainkban a Jäger Söröző az idősebb zenészeknek már nem jelenti azt, amit a 90-es években. Akkoriban egymást érték a koncertek.
E kis kitérő után visszatérnék a tegnapi bulira.
Az Enslave a Spank Thru’-hoz hasonlóan 3 tagú. Saját számokat játszottak, énekes híján az éneklés a gitárosra hárult, amely nem kis feladat, hiszen két dologra kell koncentrálni. Sajnos nem is tudta problémamentesen megoldani a dolgot, viszont elmondták, hogy ebben a felállásban utoljára léptek fel, mivel csatlakozik hozzájuk egy gitáros és egy énekes.
Rutintalanságból eredően néhány dalt szétesően játszottak. Dalaik nem voltak valami kiforrottak, sajnos a dalszövegekből a nem éppen tökéletes énekfelszerelés miatt sokat nem lehettet érteni, ezért erről inkább nem alkotok véleményt.
Összegezve a mintegy 40-50 perces műsoruk nem hagyott komoly nyomot a jelenlévőkben, de abban biztos vagyok, hogy az új tagok bevonásával sokkal jobbak lesznek, és akkor megtudjuk mire is képesek valójában.
A Spank Thru’ kedvenc Nirvana számommal a Breed-el nyitott. A hangzás itt már sokkal jobb volt, sőt, Bencze Dávid erőteljes éneklésének köszönhetően még az éneket is lehetett hallani, persze ez még mindig messze volt a tökéletes hangzástól.
A srácok sziporkáztak, mintegy 21 Nirvana szerzeményt adtak elő. Ezen felül meglepetésre elnyomták a The Cranberries – Zombie című világslágerét, amely nagy sikert aratott a közönség körében. Szintén először játszották el a Puddle of mudd - She hates me című számát. Az este folyamán 2 különböző verzióban csendült fel a „Várnék rád”, amely a srácok egyetlen saját szerzeménye. Megjegyezném, kissé szokatlan a dal szövegének felépítése, ugyanis két négysoros bevezető szövegrész után a refrén négy négysorosból áll..
„Várnék rád, de nincs remény
Az élet néha oly’ kemény
Messze talán van egy kikötő
Ahol vár még rám egy szebb jövő”
Az előbbi idézet a refrénből való. Egyébként a szöveget Posta Alexandra, Dávid barátnője írta.
Bencze István dobos kiemelkedő színvonalú produkciót nyújtott. Fiatal kora ellenére precízen nyomta a dobtémákat, valamint igen kreatív volt. Koszta Robi pedig a tőle megszokott módon pengette basszusgitárját. Bencze Dávid igazi frontembere volt a zenekarnak és nála nyoma sem volt annak, hogy bármilyen problémát jelentene neki a gitáros-énekes szerep. Átszellemülten énekelte a dalokat.
A Spank Thru’ ezen az estén nagyon kiforrottan muzsikált, még soha nem hallottam őket ennyire összeszedetten zenélni. Csak lenne már több saját számuk !!
Végezetül szót kell ejtsek a közönségről is, amely szemmel látható élvezettel figyelte a koncertet. Igaz nem volt akkora pogó, mint a múltkor, de a számok utáni taps jelezte, hogy mindenki elégedett. Pozitívum volt, hogy ezúttal elmaradtak a Spank Thru' fellépésein sűrűn tapasztalt szerelmi csatározások.
Remélem, nem kell sokat várni a legközelebbi koncertre! Mindenesetre már unszolom a srácokat egy Nánási fellépés szervezéséreJ)).
|