A máriapócsi templomon felújítási munkálatokat végeznek, ezért 2009 februárjában a kegyképet Hajdúdorogon helyezik el. Zarándokok tömegei látogatnak majd városunkba az alábbi időpontokban: 

Zarándoklatok a Kegyképhez 2009-es évben

Hajdúdorog:

Március 15. Vasárnap     Szórvány egyházközségek zarándoklata

Március 29.  Vasárnap    Örömhírvétel

Május 2.  Szombat     Gyere(k)! Krisztus-katonák toborzója Gyermektalálkozó

Május 3.      Vasárnap    Az anyák és nők zarándoklata

Május 7.      Csütörtök   Az özvegyek zarándoklata

Május 24.    Vasárnap     A házaspárok zarándoklata

Május 31.     Vasárnap     A betegek és gyógyítók zarándoklata

Június 1.       Hétfő       Pünkösd

Június 6-7.   szombat-vasárnap Ifjúsági találkozó

Július 19.     Vasárnap Illés próféta ünnepe ( A Miskolci Exarchátus zarándoklata)

Augusztus 15-16 szombat-vasárnap Nagyboldogasszony

 „Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A középkori eredetű községet, amelynek „Pócs" neve a „Pál" személynév kicsinyítőképzős származéka, először a XIII. század végén említik az írásos források. A XIV. század közepétől a Báthori család ecsedi birtokához tartozott. A XVIII. században lett a Károlyi családé, a múlt század elején pedig a bazilita rend nyert itt nagyobb birtokokat.
     A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén. Ebbe készíttette az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos, az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.
     Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is.
     A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett. Ez 1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott.
     A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.
     A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel.
     XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte. Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt magyarok mellett ruszin, szlovák, román és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció ezeken a nyelveken folyt.
     Mária közbenjárására számtalan csodás gyógyulás történt itt. Ezek tanújelei a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek, s nemesfém ajándékok. Egy be nem váltott fogadalom emlékei a templom oldalában fészkelő méhek. A múlt század elején egy nagykállói református magyar ember köszvényes fájdalmai miatt a pócsi Máriánál keresett gyógyulást. Csodás gyógyulása után fogadalmat tett, hogy egy kas méhet ajánl fel Máriának. Ám hazafelé menet meggondolta magát, visszavonta fogadalmát. A Máriának szánt méhei azonban elrepültek méheséből, s befészkelték magukat a pócsi templom északi oldalán lévő falhasadékba.
     Máriapócson egészen az 1970-es évekig a búcsúk jellemzője volt a viasz fogadalmi tárgyak (offerek) árusítása, s felajánlása a Szűzanyának. Mindenki a betegségének, bajának megfelelő formát vásárolt, s helyezett el a kijelölt helyen. A begyűlt viaszból gyertyát öntöttek.
     Napjaink szokása szerint a búcsúsok körmenettel vonulnak ki a temetőbe.
     A kegytemplom képállványán (ikonosztazion) meghatározott rend szerint sorakoznak a képek. A mögötte lévő szentélyben XVIII. századi oltár van. Freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe öltöztetett zarándokok egész sorát.
     A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható. A templom alatti kripta búcsús ünnepeken látogatható. Görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi.
     A kegytemplom közelében áll a római katolikus templom, amelynek elődje a XV. századból való. Búcsúk alkalmával ez is nyitva van.
     Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol esik.

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 109-111.old.)”