December 7-én este fellobant a negyedik gyertya lángja, bevilágítva a parkot. Ez alkalommal szépszámú, mintegy 300 főnyi közönség gyűlt össze, hogy egy hangulatos órát töltsön el a Vasvári Pál téren. A rendezvény alatt megtekinthető volt a Petőfi Irodalmi Múzeum utazó kiállítása a NYUGAT 100 BUSZ. A jelenlévők közül 250-en váltottak jegyet, másnap pedig még 700-an. Ez a számadat a szervezőket dícséri. Köszönet illeti őket!


Mislovics Andrea felkonferáló beszéde:

TISZTELT ÜNNEPLŐK!

   „Jó garázs volt az a régi Nyugat: csak jó kocsikat vettek fel, s azok futhattak, amerre akartak.” Ezt a Móricz Zsigmond-mondatot választották a rendezők a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának mottójául. Már csak azért is, mert a kiállítás egy Ikarus 260-as buszban épült fel, és június óta „fut”, amerre az érdeklődők „akarják”. 2008-ban a Nyugat indulásának századik évfordulóján, a téma jelentősége, népszerűsége, és nem utolsósorban a közoktatásban kapott hangsúlyos helyzete miatt igényli és lehetővé teszi, hogy a múzeum falain kívül országosan is bemutatásra kerüljön a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai által összegyűjtött anyag. Ezért gyorsan mozdítható, kompakt formát találtak, amely rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez, ráadásul alkalmas annak érzékeltetésére is, hogy a Nyugat hagyománya, tágabban az irodalom nem „tananyag”, hanem velünk élő hagyomány, sőt: mindennapi élményforrás is lehet.

 KEDVES HAJDÚDOROGIAK!

   Minden embernek joga van ahhoz, hogy tanulmányai során legalább egy igazi tanárral találkozhasson. Sólyomné Kulin Zsuzsa munkásságát a következő gondolattal kapcsoltam össze: „Két oszlop emeli az emberi létet a magasba, az egyik a segítőkészség, a másik a tudás. Tudás nélkül a segítőkészség hatástalan, de a segítőkészség nélkül a tudás embertelen.”
   A ma este főszereplője több száz gyerekkel megtanította, hogy a világegyetem szigorú törvények szerint működik, de a legfontosabbak a szeretet törvényei. Megértette és megérteti tanítványaival, hogy a rendelkezésükre álló energiát nem egymás ellen, hanem egymás segítésére kell használni. Megmutatta, hogy mit jelent a hittel végzett munka öröme, hogy becsülettel és hűséggel kell helytállni a tanári pályán, hiszen a rá bízott ifjúságért felelős.   

KEDVES JELENLÉVŐK!

   Anyai lélekként vallja, hogy az egyik legszebb pillanat az életében, amikor megérzi a gyermekek gondolatait, vágyait, erejét, képességét, sikerül az értelmet és szépséget felfedezi tanítványaiban és munkára sarkallni őket. Örül, hogyha diákjainak családját is be tudja vonni a tehetség kiteljesítésébe, hiszen a közösen megszerzett élmények sokkal tovább élnek az emlékezetben és szívekben, mert azokat időről időre fel lehet idézni az otthoni beszélgetések alkalmával. Kijelenthetem, hogy értéket csak az közvetíthet, akinek magának is van hitele az értékek területén. Ilyen ember - a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola pedagógusa, a Szófacsaró diákújság főszerkesztője, számtalan iskolai és városi rendezvény szervezője - Sólyomné Kulin Zsuzsa.

   KEDVES ÜNNEPLŐ KÖZÖSSÉG!

   Tisztelettel felkérem Sólyomné Kulin Zsuzsát, a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola tanárnőjét, hogy a 100 éves Nyugat szellemiségében és a tartalmas élet, a hivatás, a humánum csodáit felmutatva köszöntse a megjelenteket, s kérem, köszöntőjének végén gyújtsa meg az adventi koszorú negyedik szál gyertyáját!

KEDVES ÜNNEPLŐK!

      A Nyugat 100 Busz külsejét közel háromszáz fotó díszíti, míg a belső térbe tologatható, forgatható állványokat helyeztek el. Ezeken mutatják be a kiállítók a Nyugat első nemzedékének legjelentősebb tagjait - szerzőket és szerkesztőket.  
   A Nyugat alkotói szinte valamennyien foglalkoztak az ünnepek jelentőségének meghatározásával, kiemelt helyet adva a karácsonynak: „a szeretet nagy ünnepének; kis Jézuska születésének; ma újra karácsony van harangozom a szíveinket; minden ember szeretettel borul földre imádkozni; számomra még eleven valóság a karácsony körüli ünnepség, a betlehemezés….” Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Juhász Gyula, Márai Sándor, Ortutay Gyula, Reményik Sándor és még sorolhatnám a Nyugat folyóirat szerzőit és szerkesztőit perceken keresztül. Most szóljon egy válogatott csokor karácsonyi témakörben a nyugatos alkotóktól. Előadók: Bódi Enikő, Dani Evelin, Daru Tímea, Sólyom Vivien, Szabó Ilona, Torbik Dominika, a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola tanulói. A magyar nyelv gyönyörűségét megmutató versek és szöveg után kerekre dajkáljuk a pillanatot, hiszen meghallgathatjuk a Kis, karácsonyi ének és a Száncsengő című karácsonyi énekeket a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola Énekkarának előadásában.
   Kérem, fogadják nagy szeretettel a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola tanulóit és Énekkarát. A diákokat Sólyomné Kulin Zsuzsa tanárnő és Póti Károly tanár úr készítette fel.


TISZTELT VENDÉGEK!

   Ebben a rohanó, elfásult világban embernek kell maradni. Teljes életet csak akkor élhetünk, ha másokat is boldoggá tudunk tenni. Ne legyen senki, akinek a kezét nem fogja meg valaki, amikor bajban van. A szeretetnek nincsen határa, nem fogyhat el soha, hiszen minél többet adunk belőle, annál többet kapunk vissza.
   A következő gondolatok jegyében hívom Önöket Hajdúdorog Város Önkormányzata nevében december 14-ére, 18 óra 30 percre, az ötödik szál gyertya ünnepélyes meggyújtására, ide a Vasvári Pál térre. „Mindig legyen időd. 1. Dolgozni, mert ez a siker ára. 2. Olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve. 3. Egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb ékszere. 4. Nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje. 5. Játszani, mert ez az örök ifjúság titka. 6. Néhány kedves szóra, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet. 7. Szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, azt is, aki adja, azt is, aki kapja.”

KEDVES KÖZÖNSÉG!

   A Petőfi Irodalmi Múzeum Nyugat-busza december 8-án, azaz holnap, itt, Hajdúdorogon fejezi be országjáró útját. A rendhagyó kiállítás fél év alatt kb. 6.000 km-t tett meg, az ország minden megyéjében megfordult, és 82 településen mintegy 40.000-en látták. Hogy mindez sikerülhessen, ahhoz sokak munkájára, készséges együttműködésére volt szükség. Szíves figyelmébe ajánlom mindazoknak, akik még nem tekintették meg a mozgókiállítást, hogy ma este 19 óra 30 percig, holnap pedig 10.00 órától 16.00 óráig szállhatnak fel a NYUGAT 100 BUSZRA az ABC előtti parkolóban.
   A mai meglepetésről újra a Mórás Angyalkák gondoskodtak, jóvoltukból most Ady Endre kedvenc ételét, az édeskés, kapros túrós lepényt kóstolhatjuk meg. Mellette finom, meleg teát kortyolgathatunk.
   Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jelenlétüket! Ne feledjék, jövő héten kecskemaszkos dramatikus játékkal várjuk Önöket! Jó étvágyat kívánok!


Sólyomné Kulin Zsuzsa beszéde:

Kedves ünneplő közönség!

   Ma délután az utcán sétálva nem tudtam megtenni, hogy a közelünkben parkoló, feltűnően hívogató piros autóbuszra ne váltsak egy ingyenes menetjegyet, hogy megnézzem a belsejében rejlő mozgó kiállítást. Köztudott, hogy a 100 évvel ezelőtt feltűnt Nyugat a huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. Hatalmas egyéniségek, tehetséges nemzedékek publikáltak a 33 évig fennálló lap hasábjain.
   Felszállva a buszra velük utaztam én is egy pezsgő irodalmi világba. Hallva a hangjukat, nézve a mozgóképeket - próbáltam parancsolni a szívemnek, de hiába: őrülten kalimpált. Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, és még sok-sok nagy tehetség, akik teret adva egy újfajta életérzésnek, formálták koruk irodalmi közízlését.
   E képzelt utazásra magammal vittem iskolánk tíz éve sikeresen működő diáklapjának, a Szófacsarónak jelenlegi diákszerkesztőit is. Jó érzés volt látni a kíváncsian fürkésző tekinteteket. Én pedig elégedett és boldog voltam. Mert a hálásan csillogó szemekből újra átéreztem az önzetlen ragaszkodás élményét.

Kedves ünneplő közönség!

   Megtisztelő volt számomra a felkérés, hogy az adventi 4. szál gyertyát én gyújthatom meg.  
   Tanakodtam, miként is osszam meg Önökkel az érzéseimet. Advent, karácsony, szeretet, törődés... mindig ugyanoda kanyarodtak vissza gondolataim: a gyerekekhez. Emlékszem, amikor 16 évvel ezelőtt a családommal letelepedtünk Hajdúdorogra. Új környezetben mindenkinek nehéz elfogadtatni magát. De a kollégák segítő szándéka, a sok-sok szívből jövő gyermeki mosoly, a nap mint nap hálásan csillogó szemek ma is megfényesítik a szürke hétköznapokat. Nekem ez a legszebb ajándék. Szülőként is, pedagógusként is.
   Kedves anyukák és apukák! Nagymamák és nagypapák! A tiszta gyermeki lélek minden pillanatban megérdemli, hogy odafigyeljünk rá. Egy ölelés, egy őszinte beszélgetés többet ér minden karácsonyi ajándéknál. Viszonzásként pedig tudja majd, hogy mindig ott állunk mögötte.
   Hogy számomra mit jelent az advent? Az ünnepvárást, a családi együttlétet, és azt az őszinte emberi érzést, amit úgy hívnak: önzetlen szeretet. Azt a gyermekünk iránti szeretetet, amit nem azért tanúsítunk, mert jó jegyet hozott az iskolából, hanem azért, mert létezik.
   Az adventi gyertyák pislogó fénye mellett kívánom mindenkinek a karácsonyvárás időszakában, hogy legyen alkalma megélni ezeket az értékes pillanatokat!

KÉPEK A GALÉRIÁBAN!!