Hosszú évek után ez év elején új esetről szereztem tudomást, méghozzá egy 20 éve tartóról. Ezen felbuzdulva a Hajdúdorogi Újságban közzétettem egy felhívást:

„Akivel az UFO szakirodalomban tipikus esetkén számon tartott közeli találkozás történt, vagy keresték a kapcsolatfelvételt, azok a hdorogiufo@freemail.hu email címre jelezze felém az esetet, vagy személyesen a Tokaji út 10 szám alatt.

Felhívnám a figyelmet, hogy csak a névvel, címmel vállalt estekkel foglalkozom, szigorú diszkréció mellett. A fentebb említett eseteknél a mai napig sem adtam ki a neveket. Felesleges fáradozás valótlan sztorikkal „bombázni”, ugyanis az ilyen próbálkozás hamar kiderül. Megvan ennek a technikája.”

Megjegyezném, hogy bizonyára sokan mosolyognak ezen felhíváson, azonban igen kevesen tudják, hogy a magyarországi UFO és megmagyarázhatatlan jelenségek történelmében a legelső, hiteles forrású, nagy média nyilvánosságot kapott esetnél városunk is említve van. Ez az esemény után kezdtek nyíltan foglalkozni a jelenségekkel, melyről Nemere István több írásában is említést tett. A történet dorogi vonatkozású részletét idézném:

„1986. április 22-én éjszaka Hajdúnánásról Debrecenbe kellett beszállítanunk egy beteget. A mentőautóban ketten ültünk: az ápoló és én, a gépkocsivezető. A beteget este 10-kor vettük fel, és hárman elindultunk Debrecen felé. Hajdúdorogon megelőztünk egy sárga Nysa kisbuszt. Elhagyva a várost, az út jobb oldalán száz-százötven méterre, harminc-negyven méter magasságban nagy tűzgömbre figyeltünk fel. Olyan nagy lehetett, mint a mentőautó, azaz legfeljebb négy méter átmérőjű. Színe narancssárga volt, alakja gömbre emlékeztetett, melyet körgyűrűszerű “glória" vett körül. Ebből a gömbből három lángnyelv “állt ki", kettő a szélén és középen egy. A középső lángnyelv a két szélső között mozgott ide-oda. Ezek a lángnyelvek nem a föld felé, hanem az égbolt felé lobogtak. Negyven km/órára lassítottam, és figyeltük ezt a furcsa jelenséget. A mögöttünk haladó sárga Nysa gépkocsi is lelassított. A furcsa jelenség ekkor felvette a mentőautó és a másik kocsi sebességét, és Hajdúböszörményig az út jobb oldalán, állandó magasságban végigkísérte a mentőt, majd hirtelen nagy sebességre gyorsított, és egy erdősáv fölött leereszkedett. Olyan hatalmas fénye volt ekkor, hogy a faágak a levelekkel élesebben látszottak, mint nappal. A leszállást követően megszűnt minden fényjelenség. Mindannyian azt hittük, hogy valamilyen új katonai repülő alkalmatosságot láttunk. A gömbvillámot Hajdúdorogtól Hajdúböszörményig körülbelül tizenkilenc kilométeren keresztül, legalább tizenöt percen át láttuk. Ezt a sebességből és a távolságból is meg lehetett becsülni. A három lángnyelvnek furcsa, sárga színe volt, és a középső mindig mozgott. Ennek eléggé halvány volt a színe, és néha teljesen egybeolvadt a “glóriával", néha pedig megerősödött. A gömbvillám mozgása általában egyenletes volt, de a községek közelében erősen meggyorsult.”

Érdekes, hogy a fenti esetnél gömbvillámról beszélnek, holott tudomásom szerint a gömbvillámok rövid élettartalmúak. Fontos megjegyeznem, hogy az utóbbi hetekben sikerült 2 olyan személlyel is beszélnem városunkban, akik az előbbi esetet megelőző napokban hasonló jelenségnek voltak szemtanúi, és tudomásom van egy olyan személyről, aki ennél az esetnél látta a repülő fényjelenséget. Idővel a szemtanúk beszámolóit is felrakom a portálra. Addig is várom a jelzéseket.