Bódi Erika
2007.08.12. 15:36
"tündér csillag vagy te nékem csak te ragyogsz fenn az égen"
Édesnek
arany kacaj szád széléről
aranyba von engem is
nevess reám fényévekről
nevess ide akkor is
tündér csillag vagy te nékem
csak te ragyogsz fenn az égen
tavi ladik ül a vizen
csónakázik, s onnan izen:
örök jó vagy, nincs is rád szó
öröm veled együtt élni
merre merre merre játszol?
meg akarlak érinteni
tündér csillag vagy te nékem
felém fordulsz s nem fáj szívem
tenger bánat felhővé lesz
fejünk felől messze evez
Az apokalipszis álmaimban
Maszatos kézzel, sebes arccal nézek előre
Nézek előre, és csak téged látlak
Nem látva a világot, tudom, semmi sem maradt belőle,
És semmi sem maradt már a világnak.
Nem érdekel ki ad árnyékot a fáknak…
Csak téged látlak minden erőmmel romokon át
S bár csak a világ járna jól véle
Legszívesebben visszafordítanám a nagy homokórát
Fesd más emberek álmait is kékre
S ha te belehalnál, hiába lenne béke.
Maszatos kézzel, sebes arccal nézem a világot
Nézek előre… egyedül maradtam
Nem látva világom, nem maradt semmim a világon
Szívből szerettem míg két kézzel adtam
És boldogan megnyílhat így a föld alattam.
|