Akik emlékeznek még a Belső idő nevű újságom 1994-98’ között megjelent számaira, azokra nem hat a meglepetés erejével az információ, hogy idegen civilizáció képviselői látogatják folyamatosan évtizedek óta városunkat. Akkoriban 4 úgynevezett Dorogi X-aktát tártam az olvasók elé, mely aktákban családok állították, hogy megmagyarázhatatlan jelenségek kísérik mindennapjaikat, sőt idegen lényekkel kerültek kapcsolatba.

Hosszú évek után ez év elején új esetről szereztem tudomást, méghozzá egy 20 éve tartóról. Ezen felbuzdulva a Hajdúdorogi Újságban közzétettem egy felhívást:

„Akivel az UFO szakirodalomban tipikus esetkén számon tartott közeli találkozás történt, vagy keresték a kapcsolatfelvételt, azok a hdorogiufo@freemail.hu email címre jelezze felém az esetet, vagy személyesen a Tokaji út 10 szám alatt.

Felhívnám a figyelmet, hogy csak a névvel, címmel vállalt estekkel foglalkozom, szigorú diszkréció mellett. A fentebb említett eseteknél a mai napig sem adtam ki a neveket. Felesleges fáradozás valótlan sztorikkal „bombázni”, ugyanis az ilyen próbálkozás hamar kiderül. Megvan ennek a technikája.”

Megjegyezném, hogy bizonyára sokan mosolyognak ezen felhíváson, azonban igen kevesen tudják, hogy a magyarországi UFO és megmagyarázhatatlan jelenségek történelmében a legelső, hiteles forrású, nagy média nyilvánosságot kapott esetnél városunk is említve van. Ez az esemény után kezdtek nyíltan foglalkozni a jelenségekkel, melyről Nemere István több írásában is említést tett. A történet dorogi vonatkozású részletét idézném:

„1986. április 22-én éjszaka Hajdúnánásról Debrecenbe kellett beszállítanunk egy beteget. A mentőautóban ketten ültünk: az ápoló és én, a gépkocsivezető. A beteget este 10-kor vettük fel, és hárman elindultunk Debrecen felé. Hajdúdorogon megelőztünk egy sárga Nysa kisbuszt. Elhagyva a várost, az út jobb oldalán száz-százötven méterre, harminc-negyven méter magasságban nagy tűzgömbre figyeltünk fel. Olyan nagy lehetett, mint a mentőautó, azaz legfeljebb négy méter átmérőjű. Színe narancssárga volt, alakja gömbre emlékeztetett, melyet körgyűrűszerű “glória" vett körül. Ebből a gömbből három lángnyelv “állt ki", kettő a szélén és középen egy. A középső lángnyelv a két szélső között mozgott ide-oda. Ezek a lángnyelvek nem a föld felé, hanem az égbolt felé lobogtak. Negyven km/órára lassítottam, és figyeltük ezt a furcsa jelenséget. A mögöttünk haladó sárga Nysa gépkocsi is lelassított. A furcsa jelenség ekkor felvette a mentőautó és a másik kocsi sebességét, és Hajdúböszörményig az út jobb oldalán, állandó magasságban végigkísérte a mentőt, majd hirtelen nagy sebességre gyorsított, és egy erdősáv fölött leereszkedett. Olyan hatalmas fénye volt ekkor, hogy a faágak a levelekkel élesebben látszottak, mint nappal. A leszállást követően megszűnt minden fényjelenség. Mindannyian azt hittük, hogy valamilyen új katonai repülő alkalmatosságot láttunk. A gömbvillámot Hajdúdorogtól Hajdúböszörményig körülbelül tizenkilenc kilométeren keresztül, legalább tizenöt percen át láttuk. Ezt a sebességből és a távolságból is meg lehetett becsülni. A három lángnyelvnek furcsa, sárga színe volt, és a középső mindig mozgott. Ennek eléggé halvány volt a színe, és néha teljesen egybeolvadt a “glóriával", néha pedig megerősödött. A gömbvillám mozgása általában egyenletes volt, de a községek közelében erősen meggyorsult.”

Érdekes, hogy a fenti esetnél gömbvillámról beszélnek, holott tudomásom szerint a gömbvillámok rövid élettartalmúak. Fontos megjegyeznem, hogy az utóbbi hetekben sikerült 2 olyan személlyel is beszélnem városunkban, akik az előbbi esetet megelőző napokban hasonló jelenségnek voltak szemtanúi, és tudomásom van egy olyan személyről, aki ennél az esetnél látta a repülő fényjelenséget. Idővel a szemtanúk beszámolóit is felrakom a portálra. Addig is várom a jelzéseket.