„Hajdúdorog mindig híres település volt, hol ezért, hol azért kapta szárnyra a hírnév. Most 10 453 lakost számlál, akik közül több mint 200 értelmiségi. Ez a szám ezúttal is csak a diplomásokat foglalja magába, ami azért érdemel említést, mert Dorogon elég sokan vannak elsősorban a termelőszövetkezetben, középszintű szakmai irányító munkakört betöltők diploma nélkül is. S az imént említett szám nem foglalja magába a nyugdíjas értelmiségieket sem. Hajdúdorog vonzása ugyanis van annyira erős, hogy a nyugdíjkorhatárt megért értelmiségiek általában nem hagyják el a települést.”

„A hajdúdorogi értelmiségi lét kérdéseiről dr. Tóth Ferenc ügyvezető főorvossal, Kompár Mihály tanácsi csoportvezető helyettessel, Szakáll György iskolaigazgató-helyettessel, dr. Volosinovszki Mihály jogtanácsossal és Hankovszki Géza téeszelnök-helyettessel beszélgettem a felújított művelődési házban, ahol a házigazda Oláh János volt.”

Az értelmiség összetétele

„Megtudtam, hogy mintegy 140 pedagógus, 18 orvos és gyógyszerész, 3 állatorvos, 5 lelkész, 26 agrármérnök és agrárműszaki, 6 felsőfokú végzettségű kereskedelmi szakember, 7 felsőfokú végzettségű tanácsi dolgozó tartozik az értelmiséghez. Betöltetlen állás kevés van, de azért akad, elsősorban a termelőszövetkezetekben, ahol néhány állattenyésztő szakember hiányzik. Nincs elég jogász sem a nagyközségben, például Dorogon nem él egyetlen ügyvéd sem. Böszörményből járnak ki ügyvédek, egy héten kétszer, de bizony egy-egy nap kimarad.”

„Pedig a lakosság ügyes-bajos dolgai az elmúlt években megszaporodtak. Kellene továbbá egy gyógyszerész, sőt akár egy gyógyszerész házaspárnak is lenne hely és lakás. Az orvosi állások be vannak töltve, legközelebb 1983-ban bővül majd a hálózat, akkor fogadhatnak egy új fogorvost. Hiányzik legalább még egy szakképzett népművelő, de a község nem sok eséllyel hirdeti az állást, mert kevés fizetést kínál vele.”

„Elgondolkodtató, hogy a pedagógusok 90-95 százaléka, az agrárszakembereknek mintegy 70 százaléka helybeli születésű. Talán ebből is következik, hogy kevés a kijáró, vonatozó értelmiségi, de akad egynéhány.”

A „faluváros”

Mint tudjuk, Berettyóújfalut hívták sokáig „faluvárosnak”, de ha jól meggondoljuk, ez az elnevezés Dorogra is illik. Mert nem falu és nem város. Falunak nagy, városnak kicsi. Ez a kettősség leginkább az értelmiségi létformára nyomja rá a bélyegét. Elkülönültség még nincs, annál a helyzet áttekinthetőbb, de igazából összetartozás sincs, az értelmiség nem él és nem gondolkodik együtt. A község lakosságával viszont nem csak a hivatalos fórumokon, a társadalmi és tömegszervezetekben találkozik, de közvetlenül is. Az orvosi rendeléseken az évi 90 ezer megjelenés azt mutatja, hogy a dorogi ember átlagosan évi kilencszer találkozik az orvosával, s a hosszabb szolgálati idővel rendelkező orvosokat, akiket bizalmukba fogadtak, nem csak egészségügyi panaszokkal keresik fel, de családi, gazdasági problémákkal is. Ezzel így vannak a pedagógusok is. A szülői értekezleteken évek óta 10 százalékos a szülők jelenléte, ami az iskola és a szülői ház szinte teljes kapcsolatát jelenti. Természetesen más módja is van a szülők és a tanárok találkozásának, például a családlátogatás.

A lakosság elfogadja, tiszteli és megbecsüli az értelmiséget. Erre jellemző, hogy másfél évtizeddel ezelőtt még három agronómus volt a tsz-ben, s a tagság azt is sokallta, ma kilencvenöt szakembert (persze nem csak értelmiségiről van szó) természetesnek tart.

Nem hagyható szó nélkül, hogy a mai értelmiségi munka, lett légyen az bármelyik, napról napra nagyon sok feladatot ad, az emberek a túlterheltséggel küszködnek. Az agronómus napi munkaideje 10-14 óra, ez a helyzet természetesen befolyásolja közéleti tevékenységét és kulturális igényét is. Számára ilyesmire csak a téli hónapokban jut idő, s ez az időszak felel meg a szakmai-politikai továbbképzéseknek is. Persze a művelődés igényét nem csupán a foglalkozás és az elfoglaltság motiválja, másképpen hatja át az embereket a személyiségtől függően. Van egy csoport, amely színházba jár Debrecenbe, sőt egyszer-egyszer Budapestre is, ott van a TIT-előadásokon (máskor maga tartja őket), jelen van a különböző rendezvényeken. Megnyílt a TIT-terem, s ez a jövőben lehet majd értelmiségi klub. Eddig szervezett találkozó még nem jött létre, de a TIT és a honismereti szakkör olyan aktív, heterogén értelmiségi csoportot fog össze, amely magja lehet egy későbbi fórumnak.

Az bizonyos, hogy spontánul semmi sem alakul ki, az értelmiség összefogásához kellő elhatározás és szervezés szükségeltetik, nemcsak itt-ott mutatkozó belső igény. A 60-as években már volt agrárklub pártoló tagsággal együtt, de időközben elsorvadt. Dorogon is hangoztatják, hogy nem könnyű az értelmiséget összehozni és főleg összetartani, s nemcsak programegyeztetési nehézségek miatt, hanem mert az értelmiség is privatizálódik, mint a társadalom minden más rétege. Két-három család alkot egy baráti kört, a nyitottabb közösségi együttléteket sokan nem kedvelik. Éppen ezért kellemes meglepetés, hogy megvan még a pedagógusok úgynevezett dominópartija hetente kétszer az iskolában, mert néha még a családok összetartása is kérdőjelet kap mai életünkben.

Nem arról van szó, hogy az értelmiségiek nem becsülik egymást, hiszen nem húznak szét, sőt egy célért, a lakosságért dolgoznak. De még ők sem találták meg azokat a formákat, amelyek áthidalván a túlterhelést, a helyi művelődési lehetőségek korlátozottságát és a gépi kultúra csábításait, az értelmiségi funkció közös gyakorlására serkentené őket.

Forrás: Hajdú-Bihari Napló