Emlékeztető
2006.06.17. 18:29
Riport F. Tibor Zoltánnal
Az alábbi két cikket emlékeztetés gyanánt raktam fel. Az első még a Dorogi Szó című újságom 2003. november 27-ei számában jelent meg. A másik a Belső Idő című kiadványomban 1995-ben.
Tovább folyik a nyomozás a gyilkossági ügyben
Mint köztudott a Cifra Bazár tulajdonosának feltételezett gyilkosát, F. Tibor Zoltánt őrizetbe vették, az elfogás helyszínén a házból eltűnt arany ékszereket találtak. Mindeközben a városban különböző hírek keltek szárnyra a gyilkossággal kapcsolatban. Az egyik szerint a gyilkos nem egyedül követte el a bűncselekményt. A nyomozás vezetője Kocsis József rendőr alezredes kérdésünkre elmondta, hogy a tettes egyedül végzett áldozatával. Azt is megtudtuk, hogy F. Tibor Zoltán vallomást tett, azonban ennek tartalmáról nem adhatott tájékoztatást. Azonban kihangsúlyozta, és itt szó szerint idézném „Nagyon jól érzi itt bent magát a csavargó.”. Az alezredes zárásként közölte, az ügy folyamatban van, de rengeteg ügy várat még megoldásra, ezeken is keményen dolgoznak.
A Cifra Bazár tulajdonosának feltételezett gyilkosával F. Tibor Zoltánnal 1995-ben a Belső Idő nevű fiataloknak fiatalokról szóló helyi kiadványban készült egy riport, amit az alábbiakban olvashatnak. Úgy véljük az eset tanulságos és figyelemfelhívó.
Tévútra csellengők
Nem is olyan régen eltűnt egy fiatal fiú, akiről aztán furcsa hírek keltek szárnyra városunkban. Na persze csak pletykaszinten, ami nem elhanyagolható tényező, hisz Dorogon vagyunk. A pletyka köztudottan szájhagyomány útján terjed, az emberek hol hozzátesznek, hol pedig elvesznek belőle, így próbálván színesíteni, érdekesebbé tenni a történetet. Csakhogy mindez az igazság háttérbe szorulásához vezet. Egyedül a fiú eltűnését lehetett tényként elkönyvelni, amit bizonyított a Csellengők című tv-műsorban bemutatott fényképe is. Az esettel kapcsolatban a köztudatban a következők keringtek: katonaszökevény-bujtatás, szervezett bűnözésben való részvétel. Az utóbbi napokban aztán újra feltűnt a városban az illető, F. Tibor Zoltán. Mikor összefutottam vele megragadtam az alkalmat, hogy kifaggassam az igazságról.
* Eltűnésed óta több rémhír terjeng rólad. Tulajdonképpen mi történt veled?
- A történet tavaly novemberében kezdődött, mikor is Sz. Zoltán katonaidejét töltötte a hadseregben. Az egyik este felkeresett, és arra kért, hogy adjak neki civil ruhát. Hazamentem, és adtam neki. Nem csodálkoztam, mert a napokban felkeresett egy rendőr és közölte velem, ha netán feltűnne Zoli, akkor azonnal tudassam vele, mert Zoli szökésben van a katonaságtól.
* És te ezeknek a dolgoknak tudatában mégis segítettél?
- A segítségemre szorult, nem tehettem mást, mert jó barátom. A dolog úgy folytatódott, hogy elhívott Nyíregyházára azzal a szándékkal, hogy keressünk valami jól fizető munkahelyet. Vele tartottam, mivel az anyagi hátterem nem túl jó. Nyíregyházán megismerkedtünk sok jó és rossz emberrel, akik megértve a gondunkat, segítettek.
* Ezek az emberek szervezett bűnözésből éltek?
- Ez egy teljesen rossz kérdés. Egy szervezett bűnözőkből álló galeri nem is foglalkozna velünk, mivel kis halak vagyunk a számukra, és nem jelentettünk volna nekik anyagiakat, magyarán nem hoztunk volna nekik pénzt a konyhára. Egyszerűen megdöbbentett, hogy ilyen hírek keringenek, melyeket egyes emberek alaptalanul híresztelnek.
* Tehát nem voltál benne, de biztosan tudtad, hogy mi történik körülötted.
- Tudatom, szervezett bűnözésben nem vettem részt Nyíregyházán, de megjegyzem, lett volna rá esélyem, de nem mentem bele.
* Folytasd az Sz. Zoltánnal való történteket. Milyen munkát vállaltatok, és mennyire tartottatok a rendőrségtől, hiszen országosan körözött személyekké váltatok.
- Találtunk munkát, mégpedig jól fizetőt és törvényeset. Tartottunk a rendőröktől, ezért a barátom változtatott a külsején. A haját feketére festette, a szemüvegét pedig nem hordta. Itt jegyezném meg, hogy nem igazán bujdostunk, pedig a rendőrök többször igazoltattak minket, de nem történt semmi.
* Végül mégis a rendőrségen kötöttetek ki.
- Először Zolit kapták el, ugyanis szerelmi okokból feljelentette őt egy lány, aki fülig szerelmes volt belé, de nem kapott viszonzást. Mivel a lány tudott bizonyos dolgainkról, feladta Zolit. Gondolom azon az alapon, ha az övé nem lehet, akkor a másé se legyen. Zolit az albérletünkben tartóztatták le, engem pedig akkor, amikor elmentem meglátogatni az előzetesben, ahol is gyanússá váltam a rendőröknek, akik feltettek néhány kérdést. Aztán már csak azt vettem észre, hogy előzetes letartóztatásban vagyok.
*Kikkel zártak össze egy cellába?
- Többszörösen visszaeső bűnözőkkel, akik között betörő és egy gyilkos is volt, aki az öccsével együtt idegességében villával és kapával lemészárolta az unokatestvérét. "Csak idegesek voltunk" mondta a fickó. Egyébként ő már több börtönben ült, és mindenütt főnök volt. 45 évéből 25-öt börtönben töltött. Volt egy másik rab, aki több millió forintot sikkasztott, de a letartóztatását követő 24 óra múlva már szabadon engedték. Ugye milyen érdekes?
* Mi történt a kihallgatáson?
- Több kihallgatáson vettem részt, melyeken olyan dologgal vádoltak meg, amelyeket nem követtem el. Például fegyvercsempészettel. Azt állították bizonyítékképpen, hogy le vagyok fotózva az egyik ismert bűnözővel. Én ezt cáfoltam, mert nem találkoztam azzal az emberrel, sőt, feljelentést tettem ellenük rágalmazásért. Fel sem tudták mutatni a fotót, mivel nem is létezik. Semmit sem tudtak rámbizonyítani. Az ott töltött napjaim unalmasan teltek, és volt időm gondolkodni. Végül a kirendelt ügyvédemnek, a barátnőmnek és annak szüleinek segítségével sikerült kijutnom az előzetesből. Viszont Zoli nem volt ilyen szerencsés, őt egy évre elítélték, melyet Tökölön kellett letöltenie.
* Három hónap után szabadultál, hogyan fogadtak az emberek?
- Nem csodálkoztam rajta, hogy elfordultak tőlem a barátok, és hogy egyesek bűnözőnek, mások pedig hősnek tekintettek. Még most is van olyan személy, aki nem szívesen mutatkozik a társaságomban. Mentségemre csak annyit mondhatok, mindezt kalandvágyból tettem.
Mindenkiben van kalandvágy, de nem mindegy, hogy hová vezet, ha ezeket a vágyaknak nem szabunk gátat.
Egy biztos, Tibor története nem az első és valószínűleg nem is az utolsó a sorban. Az élet termeli az ilyen és az ehhez hasonló eseteket. A munkanélküliség, a kilátástalanság, a létbizonytalanság, a pénz utáni hajsza, a kirekesztettség érzése mind-mind tévútra hajszolhatja a fiatalokat. Mindez több odafigyelést érdemelne, mert félő, tragédiába torkolhat az ilyen hozzáállás. Nem lehet nem odafigyelni a Csellengők műsorára.
Lapzárta után érkezett a hír, újabb dorogi fiatal tűnt el (Veres István), akit a Halász betörésével gyanúsítanak. Talán csak „kalandvágyból”, de lehet, sokkal többről van szó. Ezekért a fiatalokért a társadalom is felelős, még ha ezt nehéz is elfogadni.
|