A Mészáros Károly Városi Könyvtár névfelvételének 25. évfordulójának és a Hajdúdorogi Honismereti és Városvédő Egyesület megalakulásának 15. évfordulójának alkalmából tegnap könyvbemutatóval egybekötött emlékülést tartottak a könyvtárban.

A kettős jubileumi emlékülésen a képviselő-testületből csak Kujbus Mihály polgármester és Incze Mihály volt jelen.

Városunk első embere polgármesteri elismerő oklevelet adott át Pappné Papp Irén elnöknek.

A Hajdúdorogi Honismereti és Városvédő Egyesület megalakulásának 15 évét bemutató könyvhöz a könyvtárban lehet hozzájutni.

Az alábbiakban az emlékülésen elhangzott beszédekből olvashattok részleteket:

Jeles Erzsébet (könyvtáros)

„1991. július 20-án a városi könyvtár felvette városunk szülöttjének, Mészáros Károlynak a nevét. A névfelvételt hosszú, fáradságos munka előzte meg. Nagy örömünkre szolgált, hogy névadónk dédunokáját, Mészáros Ilonát is itt üdvözölhettük körünkben. „Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a város könyvtára felvehesse dédnagyapám nevét. Külön szeretnék köszönetet mondani Galamb Adél igazgató asszonynak, aki elindítója volt ennek, s végig nagy buzgalommal tevékenykedett az ügy sikere érdekében”

„1991. július  20-ának volt egy másik fontos eseménye is, hiszen a hivatalos ünnepség után, a már Mészáros Károly nevét viselő városi könyvtárban megalakult a Hajdúdorogi Honismereti és Városvédő Egyesület. Az egyesületnek szoros kapcsolata van a könyvtárral, hiszen nálunk tartja üléseit, kiállításokat rendezünk, szakköröket indítunk, közösen pályázunk kiadványok megjelentetésére, programokra.

Emlékezzünk Mészáros Károly születésének 185. évfordulója, a névfelvétel és a Hajdúdorogi Honismereti és Városvédő Egyesület megalakulásának 15 éves jubileuma alkalmából. Felkérem Galamb Györgyné könyvtárigazgatót, tartsa meg ünnepi megemlékezését.”

Galamb Györgyné (könyvtárigazgató)

„Minden magát könyvtárnak nevező, feladatá­nak tekinti a településéről szó-ló dokumentum gyűjtését, fel-tárását és ismertetését. A kezdeti években gondolok itt a hatvanas évekre, minden könyvtár valamilyen formá­ban, elkezdte a gyűjtést. Így volt ez nálunk is. Azonban az évek során fel kellett ismer­nünk, hogy a mi városunknak sajátos arculata van, ehhez kell alkalmazkod­nunk. Településünk múltja, törté­nelme a többi hajdúvároséval sokban hasonló, népszokása­it, hagyományait tekintve már lényeges eltérés mutatkozik. Az eltérés okát a vallási gyö­kerek különbözőségével lehet magyarázni”

„Sajátos kezdeményezés volt az a kutatómunka Hajdúdo­rogon, melyet 90-es évek ele­jén elkezdtem. Előbb helyben, majd Debrecenben, ké­sőbb Ungváron folytattam. Ma már Mészáros Károly életét és munkásságát feldolgozó kiad­ványt is megjelentettünk az eredetileg szakdolgozat Kerékgyártóné Balázs Éva tollából.”

„A hatodik ma megjelenő kiadvány szerkesztésében a könyvtári munkálatok miatt nagy sajnálatunkra nem tudtunk részt venni.  Ma már a helyismereti munka nem öncél egy könyvtár számára sem, azt, mint kötelező feladatot az 1997. évi CXL tv.  megfogalmaz. Pályázato­kat írunk ki, versenyeket szer­vezünk, melyet mindenkor jutalmazunk. Ma már az általános iskolák, középiskolák a NAT-nak köszönhetően oktatják, és követelik tanulóinktól a hely a szülőföld ismeretét, érettségi tétel.”

Pappné Papp Irén (a Hajdúdorogi Honismereti és Városvédő Egyesület.elnöke)

„Az egyesület megalakítását dr. Kiss Andorné kezdeményezte, akihez 14 olyan lelkes személy csatlakozott, akiket már régóta foglalkoztatott településünk gazdag múltjának, hagyományainak megmentése.

Alapító tagok: Dr. Kiss Andorné, Dr. Kiss Andor, Prepuk Mária, Galamb Györgyné, Oláh János, Pappné Papp Irén, Galamb Mária, Papp György, Bocz Péter,  Vass Mihály, Vass Hajnalka, Görög Tiborné, Dr. B. Papp János, Dr. Fodor Antalné, Sohajdáné Tóth Márta. Sajnos az utolsó három alapító tagunk már nem él.”

„Városunk múltjának, történetének kutatása. Az értékes egyházi és népi hagyományaink feldolgozása, megőrzése, ápolása és gyermekeinkkel való megismertetése. Értékeink, népi építészetünk gondozása. Régi használati eszközök, tárgyak összegyűjtése, helytörténeti gyűjtemény, tájház létrehozása. Szeretnénk városunkat az idegenforgalom számára is vonzóvá tenni. Az összegyűjtött és feldolgozott értékes népi hagyományainkat, szokásainkat, ami iránt igen nagy az érdeklődés színes kiadványokban megjelentetni. Szeretnénk elérni azt is, hogy gyermekeink ne akarjanak innen elmenni, ragaszkodjanak szülővárosukhoz, legyenek arra büszkék, hogy itt élnek. Tartsák fontos feladatuknak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy településünk tovább fejlődjön. Ki kell nevelni egy olyan generációt, akik ezt a munkát továbbviszik, és fejlesztik. Igyekszünk minden olyan kezdeményezésben, munkában részt venni, amivel városunk hírnevét segítjük elő.”