Beri Róbet írása a helyi ifjúsági lapban, az INFO TIME 1996. decemberi számában.

Változnak az idők, változnak a generációk és velük együtt a szórakozási formák (normák) is. Azonban az én meglátásom szerint nem kell generációváltásra várni ahhoz, hogy reformváltásra kerüljön sor az éjszakai életben. Fiatal vagyok, de már megtapasztaltam, hogy elég 4-5 év és beáll a változás valamelyik alakja. Mindezt ráfoghatjuk rohanó világunk őrült tempójára, valamint az ezzel járó zord valóságra, melyben az emberek egyre türelmetlenebbek egymáshoz és értékrendjük teljes átalakuláson megy keresztül. Ami régebben rossz volt az most jó, stb. Így fordulhatott elő azaz eset, hogy ma már nincs disco, koncert botrány nélkül és ezt a fiatalok többsége korántsem értékeli elítélendően. Úgy érzik ez szervesen hozzájárul az éjszakai élethez. A józan kissebség persze szenved- tűr, vagy éppen otthon marad és vár, a fiatalság pedig araszos léptekkel távolodik. Miként is van ez? Tettem fel magamnak a jogos kérdést, melyre választ csak a korombeliektől remélhettem. Elhatároztam, hogy megtudom a véleményeket, és ezt majd tudatni fogom minden olyan emberrel, aki valamit is tehet azért, hogy a fiatalok ne a züllés és a józanság pengeélén egyensúlyozzanak arra várva, hogy egyszer valaki majdcsak megbillenti ôket valamelyik oldalra, valamilyen megfontolásból, érdekből. Mikor választ várva elindultam nagyon bizakodó voltam, még hittem abban, hogy a kép nem szorul restaurálásra, mint amennyire a hírekből az ember elképzelte azt. Még hittem!

Mostanság az általános iskolából kikerülve szokás behatóbban tanulmányozni a szórakozóhelyeket, ezért úgy gondoltam, hogy 15 évnél fiatalabbakat nem kérdezek meg ez ügyben, bár tudom azt, hogy a discokban az ez alatti korosztályból is találnák már alanyt. A felső korhatárt 25 évnél húztam meg, mert e fölött - egy-két "utolsó mohikántól" eltekintve- már családos emberekből áll a korosztály. Tehát a megkérdezett 100 dorogi fiatal 15 és 25 év közöttiekből tevődött ki.

Köztudott hogy a fiatalokat a rock-zene és a disco irányzatai osztják fel maguk között és ehhez viszonyulva nyitnak meg a különböző (mégis egyforma) szórakozóhelyek. Városunkban is található kettő darab úgynevezett rock-kocsma, és egy darab discobár, ezért először is arra voltam kíváncsi, hogy hová rangsorolják magukat a szembejövők.

36%-uk a moziban működő Vesetemetőt nevezték meg állandó szórakozóhelyükké, 34% az Imperio Discobárt, a fönnmaradó 30% pedig az egyéb kategóriákba sorolta magát. Meg kell jegyeznem, hogy az egyéb kategóriában szép számmal akadtak olyanok, akik az összes éjszakai helyen megfordulnak és vándorolnak ide-oda. Ehhez pedig pénz kell gondoltam és feltettem a kérdést, hogy mennyi pénzt költenek el hétvégi kikapcsolódásuk örömére. 49% 500 Ft alatt, 42% 500-1000 Ft között és mintegy 9% 1000 Ft felett költ el egy hétvégi napon átlagban, mely általában a szombati nap. Ezekben az adatokban nincs semmi kirívó, teljesen megfelelően tükrözi a társadalom gazdasági helyzetét. Valószínűleg egészen más összegek jönnének ki egy nagyváros esetében, de a miénk kicsi. Mint már leírtam ezek az adatok nem különösek, de ha felteszem azt a kérdést, hogy "mennyit költesz szeszes italra?", akkor teljesen érdekessé válnak.

Itt már csak úgy röpködtek az összegek. Volt a szerényen, volt aki nagyvonalúan 2000-et vallott be, de a nagy átlag 500 Ft -ot jelölt meg, ami az előző kérdés válaszának a tudatában annyit tesz, hogy a többség a pénzének kb. 70-80%-át költi alkoholra. Azt már meg sem kell említenem, hogy igen sokan voltak olyanok, akik bevallásuk szerint az utolsó fillérüket is az "áldott nedűre” fordítják. Miért nem másra?

Ezt követően azt tudakoltam, hogy ezt az összeget kizárólag csak a honi "pénznyelőkben", vagy esetleg a közeli városokban találhatókban fektetik be. A válaszadók 45%-a igennel felelt, 55%-a nemmel.

Volt még egy kérdés, mely a pénz világát érintette. "Sokba kerül-e számodra a szórakozás?" "Még hogy nekem, de a szüleimnek..." Jött az első válasz. Félretéve a tréfát ez egy fontos kérdés volt, hiszen ebből tisztán kiderülhetett az, hogy mennyire tudják kezelni, értékelni a jó Magyar forintot. Az eredmény a várható lett, Vagyis 69%-uk számára igen költséges a szórakozás bármely formája hétről hétre.

A soron következő kérdésem azt hivatott tudakolni, hogy mikor indulnak el, és meddig maradnak fenn a szórakozóhelyeken egy szombat éjszaka. Az utóbbi években roppant érdekes változás állt be e tekintetben is. 10 évvel ezelőtt és még régebben, helyfoglalási célzatból már 8 óra előtt fel kellett menni, de az évek multával ez a dolog egyre későbbre tolódott. Ma már ott tartunk, hogy a fiatalok 31%-a indul csupán 8 óra előtt, 8-10 óra között 52%-uk, 10 óra után pedig a nem elenyésző számú 17%-uk.

Érdekes módon mindössze csak 4%-ot tesz ki azoknak a száma, akik 12-kor már hazatérnek alukálni, a 40% -ot képviselők hajnal három órakor, míg az 56%-os többség záróráig múlatja az időt. Ez jót tesz a fiatal fejlődésben levő szervezetnek? Minden bizonnyal nem, de vajon lehet-e valamit is tenni ez ügyben, az ô érdekükben?! Milyen reakciót váltana ki belőlük az, ha korlátoznák a szórakozásukat valamilyen mértékben?

A többség első megnyilvánulása erre az volt, hogy átmenne más városba "mulatni", 17%-uk az édes otthon mellett döntött, és csak 35% érezte úgy, hogy nem zavarná a dolog. Így elég nehéz bármit is tenni értük az biztos.

A szórakozási formákról jut eszembe a mozi, mely egykor nagyon előkelő helyet foglalt el a rangsorban, ám ma már háttérbe szorult. Napjaink "videózűrös" világában egyre kevesebb szerephez jut, és látogatottsága egyre csökken. Városunknak is van egy még működő filmszínháza, bár ezt sokan hajlamosak elfelejteni. Mikor azt tudakoltam, hogy milyen rendszeresen járnak moziba, már tudtam, hogy az eredmény több mint lehangoló lesz.

A Mozi előadásait hetente 2 alkalommal látogatók száma mindössze 5%-ot tesz ki, a heti egy vetítést megtekintők tábora sem igazán nagy 9%, nem úgy azoké, akik úgy gondolják, hogy kizárólag csak akkor térnek be ide, ha nagyon jó a film, ez 76%-ot jelent. Meg kell még említenem a maradék 10%-ot akik egyáltalán nem járnak ide. Pedig moziba járni mindig egy élmény. Elemezgettem még egy kicsit ezt a témát, mivel a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, hogy miért ez a nagy közömbösség a mozi irányába. Kérdeztem: "Milyen filmeket nézel meg szívesen?" Ennél a kérdésnél az iránt érdeklődtem, hogy kizárólag csak az új filmeket hajlandóak megtekinteni, vagy a régieket is vegyesen.

A 33%-os kisebbség kizárólag csak az új filmekre vevő, míg a 67%-os többség "mindenevő". Ez pozitívum, nem ebben a hiba - állapíthattam meg.

Ezután a filmművészeti stílusokat vettem sorra. Arra kértem a válaszadóimat, hogy 3-at saját kedvenc műfajaikból, sorrendben nevezzenek meg. Legtöbben a vígjátékokat tették első helyre, ebből a mozi hónapos programjában mindig található szép számmal, második helyen holtverseny alakult ki az akció és az úgynevezett művész filmek között. A 3. helyre a fantasztikus filmek kerültek, melyek az utóbbi időben egyre népszerűbbek köszönhetően az X aktáknak. Említést érdemel még a horror filmek népszerűsége - főleg a lányok körében -, de ezekből a filmekből elvétve vetít a mozi. A többi műfaj dobogóközelbe sem jutott.

Úgy éreztem ezek után is, hogy nem a filmek miatt hanyagolják el a mozit. Talán a jegyár?

Erre a válasz a következő: 41% drágállja a mozijegyet. No itt már van valami – gondoltam -, de azért még mindig gyanakodtam. Ezt bizonyította az is, mikor megkérdeztem "Maximum mennyit fizetnél ki egy belépőért?". A válaszok 50 és 300 Ft között mozogtak, de az átlag 100-150 Ft-os jegyeket szeretne. A valóságban 180-200 Ft-ba kerül a jegy. Talán érdemes lenne megfontolni a moziba járók véleményét.

Még mindig úgy éreztem, hogy kell lenni valaminek a háttérben, ami miatt hanyagolják a filmszínházat. Aztán kiderült, szinte egyhangúlag mindenki a mozi vetítőtermében lévő székeket tette felelőssé, valamint a technikai malőröket (ezalatt azt kell érteni, hogy szinte minden vetítés alkalmával legalább egyszer megszakad a film). Egyszóval a dorogi mozi elavult tartozékai jelentik a legnagyobb visszatartó erőt e témában. Igen ám, de ehhez a változáshoz sok-sok pénz kellene, vagy pedig hosszú távú felújítás.

Miután kielemeztük Dorog egyik fontos szórakozóhelyét, következzen a másik, az Imperio Discobar. Minden falunak, városnak megvan a discoja, ugyanúgy ahogyan a mozija, és az ehhez tartozó árai is. A kérdés a következő volt: "Drága helynek számít-e az Imperio Discobar úgy egészében véve?" A megkérdezettek 73%-a vélte úgy, hogy igen drága helynek számít. A belépőért a jelképes 10 Ft-tól kezdve 300 Ft-ig licitáltak a válaszadók. Itt a nagy többség 150-200 Ft-ban határozta meg az árát, a valóságos 250-el szemben. Azt is tudni kell, hogy ha műsor van, akkor ez az összeg 350-re is meg szokott ugrani, amit már végképp sokall mindenki. Arra a kérdésre, hogy mit változtatnál meg az Imperioban a következő variációkat kaptam: A kidobókat mert túl agresszívek, az árakat mert túl magasak, a zenét mert nem túl változatos, és az oda járó emberek jellemét. Az utolsó válasz roppantul elgondolkodtató!

Az igazság az, hogy kifogytam a kérdésekből. Úgy érzem, hogy érdekes dolgokra derült fény ebben a közvélemény-kutatásban - ha nevezhetem így -. Mindenki értékelje úgy, ahogyan akarja, de ezek tények maradnak, és a fiatalság hétről-hétre útnak indul oda, ahol a "nagybetűs" szórakozás zajlik.