Becslések szerint körülbelül 1.500-3.000 ember vett részt azon a Trianon-ellenes demonstráción, amelyet Budapesten rendeztek meg. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik által szervezett tüntetés résztvevői a francia, a szerb, a szlovák és a román követségnél is tiltakoztak.

Mintegy 1.500-3.000 ember tiltakozott a trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulójára Budapesten a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezésében. A részvevők az Október 23-a téri (volt Felvonulási tér) Regnum Marianum keresztnél gyülekeztek.  

 A káosz lovagjai Magyarország ellen

Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke beszédében Trianont a nagy magyar álom végeként jellemezte. Úgy vélte: ekkor taszították le hazánkat a fejlődés útjáról sötét pénzügyi háttérrel rendelkező körök. A két világháború közötti időszakban azonban Horthy Miklós kormányzó bebizonyította, hogy vér nélkül is vissza lehet szerezni az elvesztett területeket – mondta. Mire azonban megindult volna a fellendülés újra a káosz lovagjai vették át a hatalmat és következtek a kommunizmus évei, amelyek során nem lehetett beszélni az 1920-as tragédiáról, nem lehetett magyarul gondolkodni – fejtette ki. A rendszerváltás óta a nemzeti érzelmű magyarok folyamatos csalódásának tetőpontja volt a 2004. december 5-i népszavazás – tette hozzá. Azóta azonban megerősödött az a réteg, amely a történelmi Magyarországban gondolkodókat tömöríti – vélte. Szerinte ilyen a Jobbik és a HVIM. 

Toroczkai László, a HVIM tiszteletbeli elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy bár több parlamenti politikus és az Európai Parlament egyes magyar képviselői is felszólaltak a trianoni igazságtalanság ellen, ezek a törekvések nem elég hatékonyak. A volt HVIM elnök hiányolta az erdélyi magyarok számára biztosítandó autonómia garantálását is. 

160 tojás talált gazdára

A tömeg a beszédeket követően a francia követség elé vonult, többek között azt skandálva, hogy „Vesszen Trianon!”. Szidták a nemrégiben megválasztott francia elnököt, Nicolas Sarkozyt, mert szerintük ő magyar származása ellenre nem tett semmit a határon túli magyarokért. A demonstrálók ezután a szerb nagykövetség elé vonultak, majd a román külképviselet következett, most pedig a szlovák követség felé tartanak. A barikad.hu-nak az egyik éjjel-nappali bolt eladója elmondta: felvásárolták tőle tojáskészletét, mintegy 160 darab tojást.  

A rendőrség nagy erőkkel vonult fel, mind a négy helyszínt körbekordonozták és rendőrsorfal is vigyázott a külképviseletkre. A barikad.hu tudosítója szerint vannak olyan egyenruhások, akiken nincs azonosító. A demonstrálók mindegyik követségnél petíciót akartak átadni, de egyik helyen sem vették át követeléseiket.  

Június 4-e legyen nemzeti emléknap!

1945 óta nem volt még ennyi Trianon megemlékezés az országban, mint az idén, csak a Jobbik közreműködésével vagy szervezésével, országosan mintegy ötven megemlékezés, gyászünnepség lesz. A magyarországi rendszereken átívelő hivatalos politikai álláspont, amely a szőnyeg alá söpri a kérdéssel való szembenézést, mára tarthatatlanná vált. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagy örömmel támogatja azt az egyre erősebb társadalmi igényt, amely kiutat keres a trianoni sokkból – írta a gondolának eljuttatott közleményében Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke.  

A közlemény szerint a Jobbik évek óta javasolja, hogy június 4-e, Trianon napja legyen nemzeti emléknap. Idén, látva a fokozódó társadalmi igényt, már követeljük ezt. Célunk elérése érdekében a Jobbik elnöke hivatalos levélben fordult az öt parlamenti frakcióvezetőhöz, hogy a 2004-ben bizottsági szinten megbuktatott javaslatunkat gondolja újra az Országgyűlés.  

Nemzeti felemelkedésünknek a trianoni határon innen és túl első lépése kell hogy legyen az emlékezés, az összetartozás-tudat erősítése. Csak ezután következhet a megerősödés, a gyarapodás. Szabó Dezső szavai szerint: "Minden magyar felelős minden magyarért." Így legyen! – zárul a dokumentum.

Június 4-e legyen a magyar összetartozás napja

A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták - hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Németh Zsolt hozzátette: "nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek".

"Tudják ma is, erre utalnak a szomszédainknál azok a heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki" - mondta a Fidesz politikusa. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az alapszerződések körüli vitákban "milyen erősen ragaszkodtak a szomszédos országok ahhoz, hogy Magyarország másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát".

Németh Zsolt emlékeztetett: már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban "nem megbüntették, hanem kivégezték". Az országvesztés "társadalmi léptékű sokkot váltott ki" - tette hozzá.

Ugyanakkor - mutatott rá - látnunk kell, hogy "ami nekünk magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédaink számára győzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért.

Németh Zsolt kijelentette: "ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem", ezért ideje, hogy "közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket".

Az Országgyűlés szakbizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a magukat 1920. óta nemzetállamként definiáló, valójában azonban "nagyon is soknemzetiségű országokban" a kisebbségi kérdés megoldatlansága és a politikai akarat hiánya "minden bizonnyal a mai napig hátráltatja a demokrácia és a jogállamiság kialakulását".

Az utódállamokban a magyarok "másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat", Magyarországon pedig "másodrendű magyarnak", sőt 2004. december 5-e óta "nem csak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat" - emlékeztetett Németh Zsolt.

A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómia-törekvését. Közölte, a magyarországi politikai szereplőknek nem egyes határon túli magyar személyeket, politikai csoportosulásokat, hanem "közösen vallott értékeket és egyetértésben rögzített célokat kellene támogatnia". A konszenzus kialakítására pedig működtetni kellene újra a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) és annak szakbizottságait - tette hozzá.

A trianoni békeszerződést 87 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.

Forrás: HírTv, barikad.hu, MTI, gondola