Részlet az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Egészségfejlesztési osztályának tanulmányából

Demográfiai helyzetkép

Hajdúdorog népessége 2008. január 01-én 9.226 volt, mintegy 400 fővel kevesebb, mint 2000. január 01-én.

Az életkor előrehaladtával a nemek aránya jelentősen változik: 60 év felett és az azt követő idősebb korcsoportokban egyre jelentősebb a nők létszámbeli többlete. Ez a jelenség a magyar férfiak kiemelkedően magas halandóságára hívja fel a figyelmet.

A hosszú időskálán jól látható, hogy Hajdúdorog településre az országoshoz hasonlóan a népesség természetes fogyása jellemző. A csökkenés az 1996-os évvel kezdődött és napjainkban is tart.

A magyar társadalom – hasonlóan az Európai Unió több országához – öregszik, azaz a népesség közül egyre többen tartoznak az idős korosztályhoz és egyre kevesebben a fiatalok közé. A lakosság öregedését, a folyamat előrehaladását az öregedési index-szel lehet mérni. Az öregedési index egy statisztikai mutatószám százalékban kifejezve. Azt mutatja meg, hogy mennyi az idős (65 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest. Másként: 100 fő 14 év alatti lakosra jutó 65 év feletti lakos száma.

Hajdúdorog öregedési indexe 81,3 %, ami 2,3 %-kal kevesebb, mint a Hajdúböszörményi kistérség, és 6,2 %-kal jobb, mint Hajdú-Bihar megye.

Halálozási (mortalitási) helyzetkép

Hajdúdorogon átlagosan kb. 115 ember hal meg évente. A település halálozási viszonyait vizsgálva elmondható, hogy közel azonos számban halnak meg a férfiak (54 fő) és a nők (57 fő).

A 2002-2006-ban bekövetkezett haláleset döntő többségében a szív-érrendszeri betegségeknek tudható be (férfiaknál 41,6%, nőknél 58,3%). Ezt követik a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozások (férfiaknál 28,3%, nőknél 19,5%). Harmadik helyen a külső okok miatt bekövetkezett halálozás áll (férfiaknál 9,8%, nőknél 6%).

Általános halandóság

Az elmúlt évek halálozási tendenciáit elemezve és összehasonlítva az országos adatokkal, elmondható, hogy a halálozások mértéke az utóbbi 20 évben az országos értékektől kedvezőbben alakultak, mind a nők, mind pedig a férfiak esetében.

Az általános halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 92,8%) és mind a nők (SHH 60,6%) tekintetében jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva.

Keringési rendszer megbetegedései okozta halandóság

A 2002-2006 között a Hajdúdorog településen a férfiak halálozásának 41,6%-át, a nők halálozásának pedig 58,3%-át a keringési rendszer betegségei okozták, melyek igen nagy gyakoriságuk miatt egyben vezető haláloki csoportot jelentenek. A megyében és kistérségben is jellemző, hogy a 65 év alatti korosztályban a nők halálozása kb. 1/3-a férfiakénak. A kistérségben élők halandósági mutatói a magyar átlaghoz képest kismértékben alacsonyabbak.

A keringési betegségek okozta halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 91,9%) és mind a nők (SHH 56,3%) tekintetében jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva.

A szív-érrendszeri betegségek között olyan halálokokat érdemes kiemelni, melyek egészséges életvezetés és jó minőségű, könnyen elérhető egészségügyi szolgáltatások mellett nem kellene, hogy a 65 év alattiaknál halálhoz vezessenek. A szívinfarktus tipikusan az a betegség, amely megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével.

A keringési betegségeken belül az Ischamiás szívbetegség okozta halandóság területi megoszlását elemezve elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, a férfiak (SHH 103,2%) tekintetében az országos átlag körüli. A nők esetében (SHH 60,3%) jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva.

A másik nagy jelentőségű, szintén az elkerülhető halálozások közé tartozó szív-érrendszeri betegség az agyér-betegségek csoportja.

Az agyér betegség okozta halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 63,0%) és mind a nők (SHH 54,4%) tekintetében jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva, ha nem is szignifikánsan.

Befolyásolható-megváltoztatható tényezők a betegség visszaszorításában:

ˇ              A szív és érrendszeri megbetegedések és az általuk okozott halálozás kockázati tényezői a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és a mozgásszegény életmód

Daganat okozta halandóság

A halálozások gyakorisági listáján második helyen szerepelnek a daganatok miatt bekövetkező halálozások férfiaknál 28,3%-át, nőknél 19,5%-át teszi ki. A daganatok kialakulásában ma már sok kockázati tényező ismert, melyek közül számos az életmódra vezethető vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában.

A daganatok miatti halálozásokat vizsgálva sajnálatos tendenciával találkozhatunk a kistérségben férfiaknál, ugyanis nem figyelhető meg számottevő csökkenés, míg nőknél lényegesen kedvezőbb a helyzet a 0-64 éves korcsoportban.

A daganatok miatt bekövetkezett halálozás területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, a férfiak (SHH 101,3%) tekintetében az országos átlag körüli. A nők esetében (SHH 50,7%) jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva.

A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2007-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata áll. E tekintetben a település halálozási mintázata is megfelel az országosnak. A légcső, hörgő és tüdő okozta halandóság területi megoszlását elemezve elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, a férfiak (SHH 130,2%) tekintetében az országos átlagot jóval meghaladja. A nők esetében (SHH 54,2%) jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben az ajak, szájüreg és garat daganatok előfordulása meredeken emelkedett. Ezen daganatok két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Az ajak, szájüreg és garat okozta halandóság területi megoszlását elemezve elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, a férfiak (SHH 96,8%) tekintetében az országos átlag körüli érték. A nők esetében (SHH 108,2%) kedvezőtlenebb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva.

Az emlőrák egyike a legnagyobb társadalmi veszteséget okozó női rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Az okok sokasága miatt az elsődleges prevenció kevésbé hatékony, így a másodlagos prevenció, a szűrés felértékelődik. A női emlő daganata okozta halandóság területi megoszlását elemezve elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése,a nők esetében (SHH 39,0%) jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva, de a kis esetszám miatt a szignifikancia szint nem határozható meg.

Szintén a szűrhető daganatok közé tartozik a vastagbél, szigmabél, végbél rosszindulatú daganata, amelynek időben történő felismerésével a gyógyítás hatékonysága jelentősen javítható. A vastagbél, szigmabél, végbél okozta halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 54,4%) és mind a nők (SHH 91,4%) tekintetében jelentősen kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva, ha nem is szignifikánsan.

A betegség visszaszorítására ható tényezők:

ˇ             dohányzás visszaszorítása/elhagyása, légszennyezések csökkentése (tüdő daganat)

ˇ             zsíros táplálkozás, elhízás, fogamzásgátlók, túlzott alkoholfogyasztás kerülése (emlő daganat)

ˇ             genitális fertőzések kerülése, személyi higiénia (méhnyak daganat)

ˇ              egészségtelen táplálkozás: alacsony rost, túlzott hús és állati zsír fogyasztása, valamint mozgásszegény életmód kerülése (vastagbél daganat)

ˇ              korai felismerés, a szűrési programban való részvéte, majd az azt követő műtéti beavatkozás