Az alábbi riportot az internet és a messenger nevű csevegőprogram segítségével készítettem a Londonban tartózkodó - hajdúdorogi - Kovács Szabolccsal, aki jó pár dorogi fiatalhoz hasonlóan külföldön próbált munkalehetőséghez jutni.

* Mikor fogalmazódott meg benned a gondolat, hogy külföldön próbálj munkát találni?

- Már régen foglalkoztatott, hogy külföldön dolgozzak, de nem a pénz miatt - persze az is számított - inkább kihívásnak tartottam, hogy kipróbáljam magam külföldön. Kíváncsi voltam meg tudom e vetni a lábam. Az időpont nem volt eltervezve, de mivel a főiskola lekötött egy jó ideig:) ez nem valósulhatott meg.

* Amikor nekivágtál várt valaki kint? Voltak kapcsolataid?

- Igen, jött egy sms, hogy most van szállás, induljak. Egyébként volt otthon állásom, de azt annyira nem élveztem, ezért is jöttem ki. Az akkori barátnőmmel voltak tervek külföldi melóra, így együtt vágtunk bele a kalandba. Azóta már nem vagyunk együtt…Az államvizsgám napján vettem meg a repjegyet, 1 hét múlva már kint ébredtem Londonban

* Nehéz ügyvolt munkát találni?

- Mikor belevágtunk, a semmire jöttünk ki. Először is minél hamarabb be kellett szerezni a hivatalos papírokat: NI numbert, home office-t, bankártyát. Mire ezek megvannak, addigra hozzá szoksz a nyelvhez, könnyebb kommunikálni és könnyebb normális fix állandó melót találni. Persze vannak, akik sokáig az ügynökségnél maradnak, változó okok miatt, mivel ott is lehet állandó melót találni, de nem jellemző.

* Neked mi a végzettséged és milyen állást tudtál szerezni?

- Gépgyártás technológus, NC CNC gépkezelő, kereskedő boltvezető. A mérnök infós diplomámhoz kell még egy apróság, egy nyelvvizsga. Az itteni melóm nem egy diplomás munka, de kezdetnek nem rossz. Pár hónapja egy festékgyárban dolgozom állandó munkaerőként. Kellemes társaság, nem olyan kellemes munkahely. Itt kint ez alja munkának számít.  Kicsit minimál bér fölött fizetnek, de azért tűrhetően lehet vele keresni, ami minimálisan, túlóra nélkül heti 180 fontot jelent. Ez azért fontos, mert az átlag költséged itt heti 100-110 font. Szállás, étkezés, bérlet, kis pia, kb. ezek férnek bele.

* Szeretik a magyarokat?

-  Erről sok tapasztalatom nincs, szerencsés voltam, mióta kint vagyok 1 helyen dolgozom, a főnök emberszámba vesz mindenkit. Számukra nincs lengyel, román, magyar, egy kaptafára vesznek minket.

Tudni kell, hogy kevés az eredeti angol Londonban, sok az indiai, néger, lengyel.

* Van olyan szórakozóhely, ahová a magyarok járnak? Tartod a kapcsolatot a kintiekkel?

- Van magyar disco, de még nem voltam ott. Viszont vannak dorogiak rajtam kívül Londonban, velük tartom a kapcsolatot, eljárok hozzájuk.

* Neked tetszik London, a szórakozóhelyek, a lányok?

- Egy nagy sz..r, ez a rövid velős válaszom. Nincs értelmes szórakozási lehetőség, Pub-ból ellenben nagyon sok van, de szinte mind egyforma. A zenék sem jók, a lányok rondák és igénytelenül öltözködnek.

* A magyarokhoz hasonlóan az angolok is híresek a mérhetetlen alkoholfogyasztásukról, neked mi erről a tapasztalatod?

- Az, hogy nem bírják a töményt, gyengék, csak a sört isszák. Abból nem mondom asztal alá isznak, de a házi pálinka, a vodka megfogja őket.

* Mi érzékelhető a terrorveszélyből?

- Semmi, illetve a sok álig felfegyverkezett rendőr, MP5 az oldalukon. Ez már megszokott dolog. Egyébként itt, ha rendőrt hívnak, akkor kevesebb, mint 1 perc alatt ott az első, 2-3 perc múlva pedig 3 kocsi érkezik a helyszínre. Nem gyengék, de van értelme.

* A foci vb-ről való kiesésüket hogyan reagálták le?

- Akkora volt az arcuk, mint egy ház. A kocsikon, házakon, embereken a nemzeti lobogó díszelegtek, aztán meg lassan eltűntek a ködben… Az önérzetük, az identitás tudatuk viszont irigyelni való.

* Mit tanácsolsz azoknak, akik kedvet kaptak ahhoz, hogy Angliában próbáljanak szerencsét?

- Tanuljon nyelvet, legyen pénz tartaléka, kitartása, ne hozzon barátnőt:) bár ketten könnyebb az elején, de vannak rossz tapasztalataim:).