Wittner Mária beszéde a Parlamentben a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja alkalmából, 2001 február 24.

„Megilletődve állok a magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket mint Tisza István, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. De itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes magyar nemzet elvesztésén munkálkodott.

Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat, az élőket, a holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat:
- vádoljuk őket, mert a "lenini utat" igyekezettel honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb "útja" volt ez. A "továbbhaladásuk" tétje: milliónyi emberélet;
- vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg még holtukban is;
- vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaim nevében;
- vádoljuk az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját;
- vádoljuk a recski haláltábor megkínzott, megalázott rabjainak nevében;
- vádoljuk a munkaszolgálatosok nevében;
- vádoljuk a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH erőszakszervezetük által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében;
- vádoljuk a 6 millió meg nem született gyermek nevében;
- vádoljuk őket a legdrágább kincs, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét;
- vádoljuk a legfőbb érték, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre;
- vádoljuk a megkínzott, megalázott bajtársaim nevében;
- vádoljuk a sortüzek áldozatai nevében;
- vádoljuk, hogy kiölték az emberből a hitet, a reményt, a morált, egy egyszerű, tisztább élet reményét;
- vádoljuk őket Mindszenty bíborosért;
- az Istenhez hu papjaiért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket;
- vádolom, hogy kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták;
- vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, és így kiszolgáltatottá tették őket;
- vádoljuk őket a történelmünk meghamisításáért;
- vádolom a nyugdíjasok nevében, akiknek elrabolták a hosszú, dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos, nyugdíjas éveiket;
- vádolnak az élők, és vádolnak a meggyilkolt halottak; és vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.

Megállapítom az áldozatok nevében:

- soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek! Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar Parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára?
A Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket. Köszönöm szépen!”